Popper Péter
(Budapest, 1933. november 19. – Budapest, 2010. április 16.
Pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író.
Évtizedekig hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa, könyveivel, előadásaival, tanácsaival az újságokban, a rádióadásokban, a televízióban segített az embereknek a mindennapok lelki gondjainak megoldásában, eligazodni a gyermeknevelésben.
Tartalomjegyzék
Kutatási területe
Kutatási területei a pszichoterápia, társadalmi beilleszkedési zavarok, valláspszichológia és a fiatalkori bűnözés voltak.
1952-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, ahová 1944-től járt.
Anyai nagyapja Mandel Sámuel ercsi, apostagi és budapesti rabbi volt. Édesapja a szovjet-magyar Maszolaj vezetője volt.
Felsőfokú tanulmányait Budapesten folytatta a Lenin Intézetben. Itt államvizsgázott a filozófia szak elvégzése után 1957-ben.
1956-ban a forradalmat antiszemita provokációnak tartotta, ezért gépfegyverrel védte az MDP V. kerületi székházát, amiért kitüntetést kapott.
Filozófia-szakos középiskolai tanári oklevelével a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tudott elhelyezkedni tanulmányi osztály ügyintézői állásban (1957–1958), majd a Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa lett (1958–1960). 1960-ban felvették az ELTE Jogi Karának Büntetőjogi Tanszékére aspiránsnak, majd 1963-tól a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs (1967–1980) beosztásba került.
1969-ben érte el a kandidátusi fokozatot, a pszichológia tudományok kandidátusává nyilvánították. 1980-ban kinevezték docensnek, 1984-ben egyetemi tanárnak. A SOTE orvospszichológiai oktatási csoportjának vezetésével bízták meg, ezt a feladatot 1980-tól 1992-ig látta el.
"Professzor" fedőnéven a Kádár-korszak titkosszolgálatának dolgozott: elsősorban a galerik ellen fellépő ügynököknek és rendőröknek tartott kihallgatási technikákról oktatást, illetve szakértőként közreműködött egyes kihallgatásokban.
1992–1994 között az izraeli Bar Ilan Egyetem vendégprofesszora volt, hazaérkezve 1994–1996 között Horn Gyula miniszterelnök személyes tanácsadója lett.
1997-től a budapesti egyetemeken, főiskolákon (ELTE, MÚOSZ Újságíró Iskola, Színház és Filmművészeti Főiskola, Rabbiképző), illetve a Szegedi Tudományegyetemen[8] is tartott előadásokat, s konzultánsa volt a Láthatatlan Kollégiumnak.
Több tudományos tisztséget töltött be, szerkesztette a Magyar Pszichológiai Szemle című szakfolyóiratot (1974–1990); az MTA Pszichológiai Bizottság és a TMB[9] pszichológiai szakbizottság tagja volt; a Népjóléti Minisztérium Klinikai Pszichológiai Kollégiumának elnöke (1986–1994). A Nemzetközi Alkalmazott Pszichológiai Társaság választmányi bizottságának tagja volt.
Szabadidejében mindig szívesen foglalkozott szépirodalommal, maga is írt színdarabokat, amelyek közül hármat be is mutattak a nyolcvanas években.
Hosszú betegség után, 2010. április 16-án elhunyt, 20-án a Budapesti Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, zsidó rítus szerint, annak ellenére, hogy életének utolsó harmadában sok más vallással is behatóan megismerkedett-foglalkozott (különösen a buddhizmus általános élőlény-szeretete hatott rá erősen), s ezek elemeiből saját, egyéni, magán-használatú vallást gyúrt össze, amelyről számtalanszor nyilatkozott a Magyar rádióban. Zsidó hitét azonban sohasem tagadta meg.
Művei
Kötetei magyarul
1989-ig
A kriminális személyiségzavar kialakulása; Akadémiai, Bp., 1970
Geréb György–Popper Péter: Bevezetés a pszichológiába; Tankönyvkiadó, Bp., 1970[11]
Popper Péter–Láng György: Általános pszichológia; Rendőrtiszti Főiskola, Bp., 1972
Ranschburg Jenő–Popper Péter: Személyiségünk titkai. A televízió Hogy nálam különb legyen... sorozata; RTV-Minerva, Bp., 1978
Színes pokol; Magvető, Bp., 1979 (Gyorsuló idő)
A belső utak könyve; Magvető, Bp., 1981 (Gyorsuló idő)
Az orvosi pszichológia alapkérdései; Orvostudományi Egyetem, Bp., 1983
Rorschach-szótár. A Rorschach teszt gyakorlati kézikönyve; M. Vázsonyi Ibolya hagyatéka alapján összeáll. Popper Péter; Magyar Pszichológiai Társaság, Bp., 1985
Lexikon a szerelemről; szerk. Popper Péter; Kossuth–MNOT, Bp., 1987
1990–1999
A belső utak könyve; Saxum, Bp., 1990 (Az élet dolgai)
Az orvosi pszichológia speciális kérdései; szerk. Popper Péter; SOTE, Bp., 1990
Az önmagába térő ösvény; Szépirodalmi, Bp., 1990 (Zsebbe való kis könyvek)
Belső utakon; Relaxa, Bp., 1991
Hogyan öljük meg magunkat? Pszichosztorik. A hétköznapok lélektana, válogatott publicisztika; Relaxa Magyar-Német Innovációs Kft., Bp., 1991
A jövő orvosai. Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990; szerk. Popper Péter; SOTE, Bp., 1991
A pokol színei; Relaxa Magyar-Német Innovációs Kft., Bp., 1991
Gyerekek, szülők, pszichológusok; szerk. Feuer Mária, Popper Péter; Akadémiai, Bp., 1992 (Pszichológiai műhely)
Az Istennel sakkozás kockázata; Türelem Háza, Bp., 1995
A freudizmus alkonya?; szerk. Popper Péter; Új Világ, Bp., 1996 (Európai füzetek)
Hogyan öljük meg magunkat? Pszichosztorik; 2. átdolg. kiad.; Saxum, Bp., 1996
Istenek órája; szerk., bev. riport Erdei Grünwald Mihály; Türelem Háza, Bp., 1996
Freud, avagy A modern individuum felfedezése. Popper Péter, Paneth Gábor, Vikár György, Erényi Tibor írásai; Napvilág, Bp., 1997 (Akik nyomot hagytak a 20. századon)
Peloni avagy Pilátus testamentuma; Türelem Háza, Bp., 1997
Sajtópszichológia / Popper Péter: A lelki működések alapkérdései. Pszichológia újságírók számára / Garai László: Politikai és kulturális életünk szociálpszichológiája; MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia, Bp., 1998 (Sajtókönyvtár)
Fáj-e meghalni? Mit tanítanak a halálról? Miben érdemes hinni?; Saxum, Bp., 1999 (Az élet dolgai)
Hazugság nélkül; Saxum, Bp., 1999 (Az élet dolgai)
Pilátus testamentuma; Saxum, Bp., 1999
2000–2009
Felnőttnek lenni... A "létező" és a "készülő" ember; Saxum, Bp., 2000 (Az élet dolgai)
A meghívott szenvedély. Férfiak és nők titkai nyomában; Saxum, Bp., 2000 (Az élet dolgai)
Színes pokol. Lélektani tanulmány; Saxum, Bp., 2000 (Az élet dolgai)
Út a tükrökön át. Izraeli napló és elmélkedések; Saxum, Bp., 2000
Holdidő; Saxum, Bp., 2001
Van ott valaki? A valláspszichológia néhány fontos kérdéséről; Saxum, Bp., 2001 (Az égre néző ember)
666. A sátán a XXI. században. Modern ezoterikus tanítások a gonoszról és a sötét szurdokáról; Saxum, Bp., 2002 (Az égre néző ember)
Lélek és gyógyítás. Kézikönyv pályakezdőknek, érdeklődőknek és kételkedőknek a pszichoterápia lehetőségeiről és határairól; Saxum, Bp., 2002 (Az élet dolgai)
A tigris és a majom. Mihancsik Zsófia beszélget Popper Péterrel. Vallomások; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
Marton Frigyes–Popper Péter: Gázláng. Lágerfoglyok írásai; Saxum, Bp., 2003
Mesterek. Beszélgetések a világról és a túlvilágról Müller Péterrel és Popper Péterrel; riporter Révai Gábor; Jonathan Miller Kft., Bp., 2003
Ők – én vagyok. 33 legfontosabb könyvem; Saxum, Bp., 2003
Az Írás. Az Ószövetség a Teremtés könyvétől Malakiás prófétáig; Saxum, Bp., 2004
Az Írás. Az Újszövetség Máté evangéliumától a Jelenések könyvéig; Saxum, Bp., 2004
Dúl Antal–Balogh Béla–Popper Péter: Önismeret, emberismeret, világismeret; Saxum–InfoMed, Bp., 2004 (Az élet dolgai)
Az önmagába térő ösvény; 5. kiad.; Saxum, Bp., 2004 (Az égre néző ember)
"Részemről mondjunk mancsot". Vallomás a négylábúakról, akik nélkül elviselhetetlenül sivár lenne az élet; Saxum, Bp., 2004
Popper Péter–Rihmer Zoltán–Tringer László: Rosszkedv, szomorúság, depresszió; Saxum, Bp., 2004 (Az élet dolgai)
Bagdy Emőke–Belső Nóra–Popper Péter: Szeretet, szerelem, szexualitás; Saxum, Bp., 2004 (Az élet dolgai)
Csernus Imre–Kígyós Éva–Popper Péter: Titok, elhallgatás, őszinteség; Saxum–InfoMed, Bp., 2004 (Az élet dolgai)
Feldmár András–Popper Péter–Ranschburg Jenő: Végzet, sors, szabad akarat; Saxum–InfoMed, Bp., 2004 (Az élet dolgai)
Domján László–Popper Péter–Váradi Tibor: Félelem, hit, gyógyulás; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2005 (Az élet dolgai)
Holdidő; 2. bőv. kiad.; Saxum, Bp., 2005
Kinyílt az Ég? Profán verseskönyv; Saxum, Bp., 2005
Lelkek és göröngyök. Pszichológiai írások; Saxum, Bp., 2005
Haraszti László–Lux Elvira–Popper Péter: Magány és társ, féltékenység és hűség; Saxum–InfoMed, Bp., 2005 (Az élet dolgai)
Mi az élet étterme? Popper Péter beszélgető szakácskönyve, kétségekkel fűszerezett étel- és életreceptjei az Ájurvéda ősi indiai hagyománya alapján, és néha vitatkozva vele; Jonathan Miller, Bp., 2005
Bagdy Emőke–Daubner Béla–Popper Péter: Öröm, harmónia, boldogság; Saxum–InfoMed, Bp., 2005 (Az élet dolgai)
Popper Péter–Ranschburg Jenő–Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2005 (Az élet dolgai)
Balogh Béla–Popper Péter: Mit tehetünk magunkért? Az ember belső lehetőségei; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2005 (Az élet dolgai)
Várj, amíg eljön az órád. Rekviem Indiáért; Saxum, Bp., 2005
Csernus Imre–Mohás Lívia–Popper Péter: Egészséges egyén, beteg társadalom? A hamis illúziók biztonsága; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Egy illúzió halála. Keserű gyógykönyv gyanakvó fiataloknak és csalódott öregeknek; 2. kiad.; Saxum, Bp., 2006
Fáj-e meghalni? Mit tanítanak a halálról? Miben érdemes hinni?; átdolg. kiad.; Saxum, Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Hazugság nélkül; átdolg. kiad.; Saxum, Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Kizökkent az idő. Drámaügyi mosolygások és mérgelődések; Saxum, Bp., 2006
Csepeli György–Kígyós Éva–Popper Péter: Magára hagyott generációk. Fiatalok és öregek a XXI. században; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Váradi Tibor–Horváth Zoltán–Popper Péter: A megbetegítő lélek. Civilizációs betegségek; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Napidő. Húsz portré; Saxum, Bp., 2006
Kígyós Éva–Kalo Jenő–Popper Péter: Önként vállalt vakság. Menekülés a hétköznapokba; Saxum–Affarone, Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Mireisz László–Popper Péter–F. Várkonyi Zsuzsa: Önzés és csalódás. A bennünk lakó árnyék; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2006 (Az élet dolgai)
Vallásalapítók. Ábrahám, Mózes, Buddha, Názáreti Jézus, Lao Ce, Konfucius, Mohamed és Luther sorsa és jelleme; Saxum, Bp., 2006
Ingovány. A rejtőzködő lélek keresése; Saxum, Bp., 2007
Pándy Mária–Ranschburg Jenő–Popper Péter: Láthatatlan ellenségek. Gyávaság, gyűlölet, erőszak; Saxum–Affarone, Bp., 2007 (Az élet dolgai)
Praxis, avagy Angyalok a tű fokán. Vallomás a lelki gyógyító ritka diadaláról és gyakori bukásáról; Saxum, Bp., 2007
A széthasadt kárpit. Írások a hitről és a vallásról; Saxum, Bp., 2007
A tigris és a majom. Popper Péterrel beszélget Mihancsik Zsófia. 2001-2002, 2007; Saxum, Bp., 2007
Út az istenektől Istenhez; Saxum, Bp., 2007 (Az égre néző ember)
Kalo Jenő–Paulinyi Tamás–Popper Péter: Vezetnek vagy megvezetnek? Mesterek, tanítók, lelki vezetők ma; Saxum–Affarone Kft., Bp., 2007 (Az élet dolgai)
Beszélgetések a világról és a túlvilágról Müller Péterrel és Popper Péterrel; riporter Révai Gábor; Corvina, Bp., 2008
Ne menj a romok közé! A megszakadt kapcsolatok tragikuma; Saxum, Bp., 2008 (Az élet dolgai)
A nem értés zűrzavara. Ezoterikus hiedelmek és téves tanítások; Saxum, Bp., 2008 (Az égre néző ember)
A reggel és az este jógája. A nap belső csendjének és derűjének megteremtése. Jóga, meditáció, relaxáció; Saxum, Bp., 2008 + CD
Lux Elvira–Popper Péter–Mohás Lívia: Empátia. Az emberi kapcsolatok érzékenysége; Saxum, Bp., 2009 (Az élet dolgai)
Popper Péter–Ranschburg Jenő–Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában; Saxum, Bp., 2009 (Az élet dolgai)
Hordaléktalajon. Naplórészletek, versek, novellák és egyéb írások; Saxum, Bp., 2009
Tűz a hegyen. 15 év után... A szerző kalandozásai Izraelben és önmagában; átdolg., bőv. kiad.; Saxum, Bp., 2009
Válság és megújulás. Kívül és belül. Siva nevető tánca; Saxum, Bp., 2009
2010–
Popper Péter–Csányi Vilmos–Persányi Miklós: Egymásra nézve... Társaink a tengerimalacoktól a csimpánzokig; Saxum, Bp., 2010 (Az élet dolgai)
Kiadatlan írások; melléklet: Popper-parádé '77 [Popper Péter rajzai]; Saxum, Bp., 2010
Különben jól vagyok. Popper Péter emlékére; vál. Zolnay-Laczkó Katalin; Saxum, Bp., 2010
Lélekrágcsálók. Válogatás Popper Péter legjobb előadásaiból; szerk. Gutman Bea; Kulcslyuk, Bp., 2010
Sárkányok barlangja. Könyv egy nem létező ember gondolatairól az abszurd világban, vagyis rólad és rólam; Saxum, Bp., 2010
Tűnődések napról napra; Saxum, Bp., 2010
Az élet sója. Gondolatok a zsidó vallásról és a zsidóságról; lejegyezte, szerk. Zolnay-Laczkó Katalin; Saxum, Bp., 2011
Felnőttnek lenni... A "létező" és a "készülő" ember; jav. kiad.; Saxum, Bp., 2011 (Az élet dolgai)
A kő, a víz és a kutya. Önarckép egy portréfilm alapján; Saxum, Bp., 2011 + DVD
A meghívott szenvedély. Férfiak és nők titkai nyomában; jav. kiad.; Saxum, Bp., 2011 (Az élet dolgai)
A pokol színei; Saxum, Bp., 2011
Párkapcsolat körkép; lejegyezte, szerk. Zolnay-Laczkó Katalin; Saxum, Bp., 2012 + CD
A rejtőzködő lélek keresése. Pszichológiai írások; Saxum, Bp., 2012
Ranschburg Jenő–Popper Péter: Személyiségünk titkai. Hogy nálam különb legyen...; Saxum, Bp., 2012
Érteni és elengedni. Felnőtté válásunk, lelki egészségünk; lejegyezte, szerk. Zolnay-Laczkó Katalin; Saxum, Bp., 2013 + CD
Holdidő; bőv. kiad.; Saxum, Bp., 2013
A kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata; Saxum, Bp., 2014
Amor fati. Szeresd a sorsodat!; lejegyezte, szerk. Zolnay-Laczkó Katalin; Saxum, Bp., 2016 + CD
Raj Tamás: A kabbala tankönyve. Életmód és tudomány; tan. Popper Péter, Rajnai Éva, Tarnóc János; Makkabi, Bp., 2016
Hogyan választunk magunknak sorsot? Válogatás Popper Péter előadásaiból; Kulcslyuk, Bp., 2020
Kötetei idegen nyelven
Ranschburg Jenő–Popper Péter: Szekreti licsnosztyi (Személyiségünk titkai); oroszra ford. N. M. Kurenna, I. F. Kurennij; Pedagogika, Moszkva, 1983
Basic questions of medical psychology (Az orvosi pszichológia alapkérdései); SOTE, Bp., 1991
Besondere Fragen der medizinischen Psychologie (Az orvosi pszichológia speciális kérdései); szerk. Popper Péter; SOTE, Bp., 1991
Grundfragen der medizinischen Psychologie (Az orvosi pszichológia alapkérdései); Orvostudományi Egyetem, Bp., 1985
Training der Gefühle. Emotionales Gleichgewicht, Selbstkontrolle, Konzentration, Meditation (A belső utak könyve); Volk und Gesundheit, Berlin, 1990
Special features of medical psychology (Az orvosi pszichológia speciális kérdései); szerk. Popper Péter; SOTE, Bp., 1991
Studies in clinical psychodiagnostics and psychotherapy / editor-in-chief Lajos Kardos ; assistant editor Csaba Pléh ; consultant editor Péter Popper. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1987. – 191 p.
Cikkek, tanulmányok
"Ne félj, amíg engem látsz?" / [Riporter:] Bokor Judit. In: CET. 1994. máj.-jún. p. 50-60. "Szikárra edzett nehéz dárdahegy" In: Mozgó Világ. 2000. 1. sz. p. 83-89.
Álominterjú Mérei Ferenccel In: Kritika. 1993. 5. sz. p. 30-31.
Antiszociális csoportok keletkezése fiatalkorban In: Tanulmánygyűjtemény az inadaptált serdülők pedagógiája köréből / [Szerk.]: Murányi-Kovács Endréné. – Budapest: Tankvk, 1987. – p. 325-332.
Asklepiostól Mercuriusig. In: A jövő orvosai: Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter /. – Budapest : SOTE, 1991. – p. 1-11.
A biblikus gondolkodásmód és a pszichoanalízis In: Thalassa. 1990. 1. sz. p. 53-60. A családi értékrend In: Élet és Tudomány. 1972. 4. sz. p. 162-165.
Difficulties of family adjustment of adopted children In: Research Review. 1989. No. 1. p. 153-156.
Ember és transzcendencia. [1-2.] In: Élet és tudomány. 1998. 15, 17. sz. p. 460-461, 524-525.
Ember és transzcendencia. [Folyt.] In: Élet és tudomány. 1998. 19. sz. p. 588-589.
Az énkép és az énerők fejlődése a szociális tanulás során In: Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak / [Szerk.]: Lakatos Margit, B. ; Serfőző Mónika. – Budapest : Trifer, 1999. – p. 159-175.
És hamarosan a sötétség? In: Kritika. 1993. 11. sz. p. 4-5.
Farkasházy Tivadar – Molnár Gál Péter – Pálos György – Czabán György – Popper Péter Tévéink humora. [Riporter:] Sándor Erzsi In: Mozgó világ. 2000. 4. sz. p. 29-38.
Freud, a pszichológia Buddhája. In: Magyar lettre internationale. 1994/95. p. 70-74.
A gyermek agresszív viselkedésének néhány kiváltó okáról In: Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak / [Szerk.]: Lakatos Margit, B. ; Serfőző Mónika. – Budapest : Trifer, 1999. – p. 227-229.
A gyermek erkölcsi világképe a színházi élmény szempontjából In: Tanulmányok a gyermekszínházról / [szerk. Földényi F. László]. – Budapest : MSZI, 1987. – p. 93-103.
Gyermek- és serdülőkorú devianciák háttere és prognózisa 1980-85 között végzett kutatómunka alapján In: A társadalmi beilleszkedés zavarainak kutatása. Tájékoztató bulletin / [Szerk.]: Kolozsi Béla ; Münnich Iván. -. Budapest : IM Bv. Háziny. , 1986. – p. 105-148
A gyermeki gondolkodás a színházi élmény szempontjából. In: Tanulmányok a gyermekszínházról / [szerk. Földényi F. László]. – Budapest : MSZI, 1987. – p. 51-63.
A gyermekkori félelmek keletkezéséről In: Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak / [Szerk.]: Lakatos Margit, B. ; Serfőző Mónika. – Budapest : Trifer, 1999. – p. 222-226.
Győri György A bűnöző személyisége. Beszélgetés Popper Péter pszichológussal In: Élet és Irodalom. 1976. 33. sz. 7. p.
Hegedűs T. András A pszichológia nagykorúsága: Est necesse navigare? In: Magyar Pszichológiai Szemle. 1981. 6. sz. p. 620-623. Popper Péter: A belső utak könyve c. műve kapcsán.
Iványi Gábor – Komoróczy Géza – Popper Péter Hitről, vallásról, szektákról, fanatizmusról. [Riporter:] Mihancsik Zsófia. In: Mozgó világ. 1993. 7. sz. p. 3-26.
A klinikai pszichológus szakértői munkájának módszertani kérdései. Célkitűzés In: Bűnöző fiatalok. A bűnözés megelőzésének kérdései. Válogatás kriminálpszichológiai tanulmányokból / [Szerk.]: Münnich Iván ; Szakács Ferenc. – Budapest : Tankvk., 1990. – p. 379-391.
A kóros kövérség és soványság psychológiai vonatkozásai In: Az extrém tápláltsági állapotok / szerkesztette Eckhardt Sándor ; Gyenes György. – Budapest:Akadémiai Kiadó, 1979. – p. 123-130.
A kriminális személyiség sajátos reakciómódja In: Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából. Szöveggyűjtemény / [Szerk.]: Gáti Ferenc. – Budapest : Tankvk., 1989. – p. 85-98.
Kriminálpszichológia In: Alkalmazott pszichológia / [Szerk.]: Lénárd Ferenc. – Budapest : Gondolat Kvk., 1984. – p. 453-498.
Lehet egy javaslattal több? In: A jövő orvosai: Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter /. – Bp.: SOTE, 1991. – p. 240-250.
A lelki működések alapkérdései. Pszichológia újságírók számára In: Sajtópszichológia. – [Szerk.]: Földes Anna. – Budapest : MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia, 1998. – p. 7-76.
A magatartás pszichológiai szabályozása In: A biológiai szabályozás / szerkesztette Csaba György; [írta Vekerdi László et al.]. – Budapest : Medicina, 1978. – p. 305-336.
Miért kriminalizálódik a világ? In: Főiskolai Figyelő /Rendőrtiszti Főisk./ 1996. 3. sz. p. 30-40.
Miről vitatkozunk – és miért nem tudjuk abbahagyni? /"Képtisztázás" a "Pszichológia" 1981. 2. számában megjelent szerkesztőségi cikk javaslatára/ In: Magyar Pszichológiai Szemle. 1981. 4. sz. p. 414-417.
Az orvosi pályán való beválás kutatásának lehetőségei In: A jövő orvosai: Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter /. – Budapest : SOTE, 1991. – p. 23-27.
Orvospedagógia alulnézetből In: A jövő orvosai : Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter. – Budapest : SOTE, 1991. – p. 114-120.
Paradox kísértések a XX. század varázshegyén In: A jövőorvosai: Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter. – Budapest : SOTE, 1991.- p. 40-45.
A polgár a vérzivatarban. A lélektani aspektus. In: Mozgó világ. 1999. 1. sz. p. 69-72.
Popper Péter – Csányi Vilmos – Csirke Ernő – Csige József – Kulin Ferenc – Horn Gábor Az iskola maga az élet. Pódiumvita arról, milyen képet közvetít az iskola a társadalomról és az emberről In: Új Pedagógiai Szemle. 1998. 1. sz. p. 59-74.
Popper Péter – Rékai Gábor Még mindig? Hétköznapi fasizmus Magyarországon. [Közread.]: Gellért András In: Kritika. 1988. 6. p. 31-35.
Elhangzott 1987. február 12-én a Kossuth Rádióban.
Profán rekviem. Dr. Szinetár Ernő emlékére. /1902-1996./ In: Élet és irodalom. 1996. 17. sz. 7.p.
Racionalitás és mítosz az európai kultúrkörben. In: Tattva. 1998. 1. sz. p. 17-19.
A serdülők alkoholizmusáról In: Alkohológia. 1972. 4. sz. p. 144-147.
Szabad asszociációk az "orvos" hívószóra In: A jövő orvosai: Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és beválásról, 1986-1990 / szerk. Popper Péter /. – Budapest: SOTE, 1991. – p. 178-181.
Szondy Mária – Popper Péter – Métneki Júlia – Czeizel Endre Súlyos értelmi fogyatékosok kóreredeti vizsgálata In: Orvosi Hetilap. 1976. p. 1017-1020.
A szülő-gyermek kapcsolat alakulásának gyökerei In: A családi élet mai problémái: Ahogyan hazai szakértőink látják / [írta Szabady Egon ... et al.]. – Budapest: Tankvk., 1980. – p. 42-48.
A tehetség utat tör: beszélgetés Popper Péter egyetemi tanárral / Popper Péter In: Tehetség. 1995. 2. sz. p. 6-7. Közreműködők: Százdi Antal
A tevékenység szerepe az ember életében In: Óvodapedagógiai nyári egyetem Kecskeméten, 1983 / [összeáll. Horváth Béla] ; [előadó Popper Péter et al.]. – Kecskemét : [Óvónőképző Int.], 1983 [!1984]. – p. 13-37.
Tóra pszichológiai, etikai értékei a modern kultúrában. In: Szombat. 1996. 1. sz. p. 3-5.
Választás után. Egy vereség lélektani anatómiájának vázlata. In: Mozgó világ. 1998. 9. sz. p. 3-12 1995. 49. sz. p. 1548-1549.
A vallás lélektana: Hit és hiszékenység. In: Élet és tudomány 1996. 15. sz. p. 456-457.
A vallás lélektana: A csend mögött. In: Élet és tudomány. 1996. 1. sz. p. 8-9.
A vallás lélektana: A drámai lény. In: Élet és tudomány. 1996. 7. sz. p. 136-137.
A vallás lélektana: A mitologikus gondolkodás. In: Élet és tudomány. 1995. 47. sz. p. 1480-1481.
A vallás lélektana: A sötét szurdok. In: Élet és tudomány 1996. 5. sz. p. 204-205.
A vallás lélektana: A tér a vallásos világképben. In: Élet és tudomány. 1995. 45. sz. p. 1416-1417.
A vallás lélektana: Az idő a vallásos világképben. In: Élet és tudomány. 1995. 51. p. 1612-1613.
A vallás lélektana: Az ismeretlen tartomány. In: Élet és tudomány. 1996. 3. sz. p. 72-73.
A vallás lélektana: Gondolkodásunk szintjei. In: Élet és tudomány. 1995. 41, 43. sz. p. 1292-1293, 1354-1355.
A vallás lélektana: Rend és tekintély. In: Élet és tudomány 1996. 12. sz. p. 372-373.
Vaskuti Pál – Sas Tamás – Popper Péter: Amikor a keret színesebb a képnél, avagy miért érthető félre a Rosszfiúk című film? [Riporter:] Büki Péter. In: Család, gyermek, ifjúság. 2000. 2. sz. p. 38-45.
Vita közben: az alkoholizmus. [Közrem.]: Regős István – Andorka Rudolf – Boór Károly – Buda Béla – Fekete János – Gál Zoltán – Hegedüs György – Popper Péter In: Látóhatár 1975. 6. sz. p. 143-204.
A zsidó-keresztény kultúra hatása a pszichoterápiára In: Múzsák a díványon. Pszichoterápia és kultúra / [Szerk.]: Füredi
János ; Buda Béla. – Budapest : Magyar Pszichiátriai Társaság, 1992. – p. 131-146.
Színdarabjai
Színes pokol (1985)
Útvesztő (1987)
Kék balett (1988)
Díjak, kitüntetések
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
XIII. kerület díszpolgára (2008)
Csernus Imre
(Verbász, Jugoszlávia, 1966. március 2.)
Magyar pszichiáter.
A Viasat 3 televíziós csatornán sugárzott Bevállalja? című műsorral lett az ország közismert „kiabálós” pszichiátere.
2021 februárjától a Dr. Csernus című interaktív internetes műsor műsorvezetője a 168 Óra internetes felületén.
Rövid életrajza
Általános és középiskoláit Jugoszláviában végezte. 18 éves korában került Budapestre. Második generációs értelmiségi családból származik. Édesapja orvos, édesanyja fogorvos, testvérei közül öccse jogász, húga logopédus. Saját bevallása szerint szülész szeretett volna lenni. Évekig rendelt Lipótmezőn az OPNI-ban, ahol elsősorban drogfüggőket kezelt.
Elvált, majd évekig párkapcsolatban élt, amelynek 2010-ben vége szakadt.
Budapesti magánpraxisát 2017-ben végleg felszámolta, újból megnősült, és vidékre, Noszvajra költözött.
Számos könyve jelent meg; jelenleg[mikor?] előadásokat tart, és csoportdinamikával foglalkozik: a Magyar női vízilabda-válogatott, valamint további két csapat pszichiátere. Korábban dolgozott a Győri ETO labdarúgó- és a ZF-Eger vízilabdacsapata mellett is.
2021. február 12-én kiderült, hogy Csernus Imre a 168 Óra internetes felületén, a 168.hu-n élő netes műsort indít Lelkifröccs címmel, ahol válaszol a hallgatók kérdéseire.
Hitvallása
„Egyszer megkérdezte egy főorvos tőlem:
– Imre, miért veszed fel az újabb és újabb narkóst? Átvágják a fejedet, mi értelme az egésznek? – Megálltam, épp egy kórrajz volt a kezemben.
Valami ilyesmit válaszoltam: – Nem hiszek abban, hogy ha egy ember belesétál egy gödörbe a saját lábán, hogy abból nem tudna kisétálni, szintén a saját lábán.
Ezért nem hiszek abban, hogy vannak reménytelen esetek. Nincsenek. Mindig van kiút.”
Könyvei
2003 – Drogma
2004 – Bevállalja?
2004 – Bevállalom!
2004 - Titok, elhallgatás, őszinteség
2006 - Egészséges egyén, beteg társadalom)
2005 – Ki nevel a végén?
2007 – A nő
2009 – Lelke rajta
2009 – A férfi
2011 – Drogma
2013 – A kiút
2015 – A Nő
2015 – A Férfi
2018 - A harcos
2019 - Egy életed van
2020 - Főnix
1998-ban végzett az ELTE pszichológia szakán. Ezt követően a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója volt, majd 2003-ban Ph.D. fokozatot szerzett. 2004-ben tette le klinikusi szakvizsgáját. 2000 óta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (Lipótmező) dolgozott, a III.-as Pszichiátriai Ambulancián, az intézet bezárása óta magánpraxist folytat.
Kezdetben főként drogproblémákkal jelentkezőkkel foglalkozott, majd inkább a szexuális bántalmazást/zaklatást elszenvedett nők és férfiak terápiája töltötte ki ideje nagy részét. A Lipótmezőn ismerkedett meg közelebbről a hangulat- és szorongásos zavarok terápiájával, jelenleg ez tartozik fő terápiás területei közé. Emellett a család/párterápiás módszert alkalmazza a legszívesebben, mely többek között a házassági/párkapcsolati problémák, kommunikációs zavarok, evészavarok esetében elengedhetetlen.
Müller Péter író, dramaturg
Született: 1936. december 1.
Szellemi szabadfoglalkozású: író, dramaturg.
1955-től a Madách Színház dramaturgja.
A hazai ezoterikus irodalom kimagasló képviselője. Fiatalkori halálközeli élménye alakította művészi és emberi irányultságát. A Kígyó és kereszt című művével nyitotta meg tudatosan spirituális könyveinek sorát, melyből - egyebek mellett - a Jóskönyv emelkedik ki nagy sikerével.
Díjak, kitűntetések
A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje - arany fokozat
1998 - József Attila-díj
Alkotói díjak, ösztöndíjak
1979 - Magyar Filmkritikusok díja
1997 - Onasszisz díj Lugosi című drámájáért
Drámakötetek
Búcsúelőadás (drámák)
A lélek színpada
Drámák
Márta
Szemenszedett igazság
Dávid király
Lugosi (A vámpír árnyékában)
Vihar kapujában
Két marék aprópénz
Dr. Valaki
A halál fekete angyala
Szeressük egymást gyerekek!
Csillagos ház
Zenés darabok
Búcsúelőadás (1981)
Dr. Hertz (1987)
Szomorú vasárnap (1983)
Mária evangéliuma (1990)
Isten pénze (Dickens: Karácsonyi ének) (1994)
Beszterce ostroma (Mikszáth Kálmán nyomán)
Bemutatók
Két marék aprópénz
Márta
Szemenszedett igazság
A vihar kapujában
Búcsúelőadás
Szomorú vasárnap
Szeressük egymást gyerekek!
Dr. Hertz
Mária evangéliuma
Lugosi
Isten pénze
Beszterce ostroma
Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18. –) magyar klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.
„Mindig szerettem tanítani és lelket gyógyítani. Ezt teszem ma is, és tanítok »nem középiskolás fokon« a média minden csatornáján és mindenütt, ahová hívnak, és ahol terjeszthetem a pszichológiai ismereteket. Remélem, sokáig végezhetem ezt a szolgálatot. Mégsem időt kérek a sorstól, hanem csak azt, hogy szabott életidőmben mindig a személyes érdekeltségen túlmutató értelme legyen annak, amit teszek.”
– Bagdy Emőke. In: Napút, 2010/10
Tartalomjegyzék
1 Életpályája
1.1 Képzettség, szakképzettség
1.2 Tudományos cím és fokozat
2 Munkássága
2.1 Főbb kutatási területei
2.2 Jelentősebb munkái
2.3 CD-k és hangoskönyvek
3 Jelentősebb tisztségei
3.1 Funkciók
3.2 Szervezeti tagságok
3.3 Közéleti és tudományos tevékenységei
3.4 Felsőoktatásban, egyetemi és posztgraduális képzésben való részvétele
4 Szakmai kitüntetések, díjak
4.1 További díjai
5 Családja
6 Jegyzetek
7 Források
Életpályája
Érettségi után – származása miatt – nem folytathatott rögtön egyetemi tanulmányokat, ezért először gyógytornász képesítést szerzett a budapesti Gyógytornászképző Szakiskolában (1961). 1963-ban nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK pszichológia szakára, ahol 1968-ban kapott diplomát. 1972-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját ("A szenzitivitás-paranoiditás Rorschach diagnosztikai skálája").
Később a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (HIETE) klinikus szakpszichológus (1982), szupervizor (1996), pszichoterapeuta (2001) végzettséget szerzett. 1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen pedig habilitált doktora (Habilitációs értekezés: A hivatás-személyiség fejlesztése, pályaszocializációs modellkísérlet). 1996-ban az általa meghonosított szupervízió szakon szupervizori oklevelet szerzett. 2016-ban alkalmazott egészségpszichológusi szakképesítést nyert el.
1968-tól az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben (később: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) dolgozott pszichológusként, 1982-től Klinikai Pszichológiai Osztály vezetőjeként; itteni működését klinikai pszichológiai és pszichoterápiás szakigazgatóként fejezte be.
1985-ben kezdte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a pszichológiai oktatás megszervezését, itt volt a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője (1987–1994), a Debreceni Orvostudományi Egyetemen pedig 1985-től 1987-ig az orvosi pszichológia oktatója. A ’90-es évek közepén tevékeny szerepet játszott a szupervizori szakirány hazai meghonosításában.
1994-től 2001-ig a HIETE klinikai pszichológiai tanszékének tanszékvezető tanára volt.
2000-től a Károli Gáspár Református Egyetemen megalapította a pszichológia szakot, elindította a képzést 2004-ig tanszékvezetőként. 2005-től ugyanitt intézetvezető volt 2010-ig. 2010-től pedig a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék professor emeritája.
Képzettség, szakképzettség
1961: Gyógytornász diploma (220/23. Nr. 2/1961)
1968: Pszichológus diploma (Nr. 1006/1968; 1968. július 8.)
1970: Relaxációs terapeuta
1972: Imaginatív-meditatív terapeuta
1976: Pszichodramatikus terapeuta
1980: Kiképző terapeuta a relaxáció, meditáció, imagináció és pszichodráma módszerben
1982: Klinikus szakpszichológus (Nr. 67/1982; 1982. december 31., Ny.sz.: A/262)
1983: Csoportpszichoterapeuta kiképző tanár
1984: Pszichoterapeuta képesítés (OTE Nr. 491/1984)
1996: Szupervizor szakképesítés (Nr. 1/1996. szept. 2.)
2001: Pszichoterapeuta szakképesítés (Nr. 57/2001, jan. 17)
2008: Szenior szupervizor, kiképző tanár (2008 jan.-)
2016: Alkalmazott egészségpszichológus szakképesítés (Nr.420/2016, okt. 10.)
Tudományos cím és fokozat
1972: Bölcsészdoktori cím: ELTE, BTK, pszichológia, Budapest. (Disszertáció: „A szenzitivitás-paranoiditás Rorschach diagnosztikai skálája”, megvédve: 1972)
1982: A pszichológiai tudomány kandidátusa. MTA Budapest
Disszertáció: „Autogén tréning tanulás élményhálózatának elemzése”) (Oklevél: Nr. 9259/1982)
1995: Habilitáció a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Habilitációs értekezés: A hivatás-személyiség fejlesztése, pályaszocializációs modellkísérlet. Oklevél: 18/1965. Hab. Decretum Habilitationis
Munkássága
Több száz tanulmányt írt, számos könyvet írt vagy szerkesztett, több, mint 2500 előadást tartott (több mint félszázat idegen nyelven), nagy számú ismeretterjesztő írást jelentetett meg.
Főbb kutatási területei
Relaxációs eljárások, dramatikus pszichoterápiás módszerek, valamint a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló módszerek kimunkálása; párkapcsolati dinamika (viszonyelemzés), a stressz-kezelő módszerek hatékonysága. Személyiségfejlesztő eljárások alkalmazása a nevelésben és a pályaszocializációban, mentálhigiéné- és tanácsadóképzés: oktatásfejlesztés, hatékonyságelemzés, individuális és interperszonális tesztvizsgálatok standardizálása és fejlesztése, pszichoterápiás eljárások hatásmechanizmusának elemzése – relaxáció – imagináció, egészségpszichológia, prevenció, stresszkezelés, pozitív pszichológia, „boldogságpszichológia.
Jelentősebb munkái
Searchtool right.svg Bővebben: Bagdy Emőke publikációinak listája
A részletes bibliográfiát terjedelmi okból mellékletben az alábbi egységekben közöljük: Könyvek (társszerzőkkel); Lektorált tanulmányok; Könyvszerkesztések; Könyvfejezetek és könyvrészletek; Tankönyvek, főiskolai és egyetemi jegyzetek. Az általa szerkesztett könyvek, terjedelmi okokból, nem szerepelnek a felsorolásban) A továbbiakban a szerző publikációs tevékenységét mellékletben közöljük a következő szerkezeti rendben: Könyvek, Lektorált tanulmányok; Könyvszerkesztések; Könyvfejezetek és könyvrészletek; Tankönyvek, főiskolai és egyetemi jegyzetek.
Önálló szerzőként jegyzett könyvek:
Családi szocializáció és személyiségzavarok: első kiadás. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1977. Hetedik kiadás 2004
Rodinnásocializácia a poruchyosobnosti; Bratislava : SPN, 1983
Hogyan lehetnénk boldogabbak? : Budapest : Kulcslyuk Kiadó, 2010
Párkapcsolat: Esélyek, veszélyek, remények – Hangoskönyv – Kossuth Kiadó, Budapest, 132 p. 2015
Boldogan az élet delén. Második félidő I.- Hangoskönyv – Kossuth Kiadó – Budapest, 70 p. 2017
Boldogág hatvan fölött. Második félidő II. – Hangoskönyv – Kossuth Kiadó – Budapest, 55 p. 2017
Rodinná socializácia a poruchy osobnosti; Bratislava : SPN, 1983
Szempontok az iskolapszichológiai munka elméleti és gyakorlati kérdéseihez : Budapest OPI, 1984
Pszichológia a gyógytornászképző szak hallgatói számára Budapest, Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 1989
Pszichofitness : kacagás, kocogás, lazítás Budapest : Animula, 1997 [!2001]
Családi szocializáció és személyiségzavarok: 7. kiad. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
Hogyan lehetnénk boldogabbak? : Budapest : Kulcslyuk Kiadó, 2010
Utak önmagunkhoz; Kulcslyuk, Bp., 2012
Pszichofitness. Kacagás, kocogás, lazítás; 2. jav. kiad.; KRE–L'Harmattan, Bp., 2013 (Károli könyvek Monográfia)
Álmok, szimbólumok, terápiák; Kulcslyuk, Bp., 2013
Relaxáció, megnyugvás, belső béke. Könyv és hangoskönyv 4+3 relaxációs gyakorlattal; Kulcslyuk, Bp., 2014 + CD
A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés; Helikon, Bp., 2014
Stresszkezelés és relaxáció alkalmazása a testnevelésben; Magyar Diáksport Szövetség, Bp., 2015 + DVD
Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben; Szépmíves–Athenaeum, Bp., 2016
Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek. Kulcslyuk Kiadó, 2017
Társszerzőként jegyzett könyvek: (az általa szerkesztett könyvek, terjedelmi okokból, nem szerepelnek a felsorolásban)
Az intelligencia mérése Budapest Akadémiai Kiadó, 1971
Gyógytorna az ideg- és elmegyógyászatban: Budapest : Medicina, 1976
Családi szocializáció és személyiségzavarok Budapest : Tankönyvkiadó, 1977
Exploráció és terápia Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
Pszichoterápia Budapest : Gondolat, 1981
Az MMPI-próba: elmélet és alkalmazás Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986
A dohányzásnak és abbahagyásának pszichológiai kérdései: Budapest: MÁOTE : MPT, Budapest, 1987
Relaxációs módszerek: 2. bőv. kiad. Budapest: Medicina, 1988
A pszichoterápia műhelyei : Módszerkombinációk és indikációk Budapest : Medicina, 1990
A Pszichoterápiás Relaxáció Első Európai Kongresszusának előadásai : Budapest, 1991. május 30 – június 1.: Budapest: M. Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület, 1991 Budapest: Agroinform
Felvételi felsőfokon Budapest : Tankönyvkiadó, 1992
Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék tanulmányai Debrecen : KLTE, 1995
Fejezetek az alkalmazott lélektan köréből : szöveggyűjtemény Debrecen KLTE Pszichológiai Intézet, 1996
Testnevelés és sport Sárospatak : Csajka Kiadó, 1997
A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja Budapest : Animula, 1998
Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban Budapest, Osiris, 1999
Mentálhigiéné : elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás, Budapest: Animula, 1999
Addikciók: Budapest : Medicina, 2000
Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában: 6. kiad. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
Életút : fejlődéslélektan a fogantatástól a halálig: Budapest : Baktay és Bernáth BT, 2001
"Jelbeszéd az életünk" Budapest Osiris, 2002
Párkapcsolatok dinamikája : interakciódinamikai vizsgálatok a Közös Rorschach teszttel Budapest : Animula, 2002, Vác
Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága : egyetemi és főiskolai tankönyv: 3. kiad., Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2004
Szeretet, szerelem, szexualitás Budapest : Saxum, 2004
Az értelemkérdés sodrában : Viktor Frankl születésének centenáriumán Budapest : Jel, 2005
Öröm, harmónia, boldogság Budapest : Saxum : InfoMed, 2005
Lelkemben a templom, s rajtam a palást : Bagdy Emőkével beszélget Ferenczi Andrea Budapest : Kairosz, 2007
Egyén, pár, család : tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztő kutatások köréből: Budapest : Animula, 2008
Vitalitásgenerátorok Budapest : Sándor Kör Háló Egyesület, 2008
Mindennapi játszmáink : Az emberi kapcsolatok pszichológiája Budapest, Jaffa Affarone Kft., 2009
Polihistória : köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009
Lelkünk rajta : válogatás a Pszinapszis előadásaiból Saxum : Pszichodiák Alapítvány, 2009
Tanácsadás és terápia Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2009
A család: harcmező és békesziget Budapest : Saxum : Affarone Kft., 2010
A tudattalan ösvényein : életünk rejtett mozgatói: Budapest : Jaffa, 2010
A belénk égett múlt : elengedés, megbocsátás, újrakezdés Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2011
A vámpír vonzásában. Miért szeretjük a sötét lényeket? Budapest : Jaffa, 2011
Ma még nem nevettem Társszerző Pap János Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011, 400 p.
Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna: Fény és árnyék. A tehetségerők felszabadítása. Kutatási zárótanulmány-kötet; Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Bp., 2014 (Géniusz könyvek)
Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna: A tehetség kibontakozása; Helikon, Bp., 2014
Bagdy Emőke, Grezsa Ferenc, Komlósi Piroska, Sepsi Enikő, Spannraft Marcellina (szerk): Ki látott engem? Buda Béla 75. Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan Kiadó, (Károli Könyvek), Budapest, 2014
CD-k és hangoskönyvek
Searchtool right.svg Bővebben: Bagdy Emőke előadásainak listája
Az evés öröme, szenvedélye, szenvedése, – Hangoskönyv, Kossuth Kiadó, Budapest, 2016, 90 p.
Boldogan az élet delén – Második félidő 1.
Boldogság hatvan felett – Második félidő 2.
Lélekderűnk tükre, a nevetés
Önismeret, önazonosság, önmegvalósítás – Hangoskönyv Kossuth Kiadó – Mojzer Kiadó Budapest, 2018, 70 perc
Pszichofitness – Hangoskönyv – Kossuth Kiadó, Budapest, 2014, 117 p.
Pszichofitness Kamaszoknak és felnőtteknek Hangoskönyv, CD Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2019 ISBN 9786155932052
Pszichofitness Gyerekeknek Hangoskönyv CD Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2019 ISBN 9786155932069
Párkapcsolat – Esélyek, veszélyek, remények
Lélekderűnk tükre a nevetés – Hangoskönyv Kossuth Kiadó- Mojzer Kiadó, Budapest, 2019, 74 perc
A család jövője, a jövő családja – Hangoskönyv Kossuth Kiadó–Mojzer Kiadó, Budapest, 2020
Megbocsátás
Jelentősebb tisztségei
Funkciók
1968-2001:OPNI ,klinikai pszichológia és pszichoterápia szakigazgatója
1985-1994:Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője
1994-2001: Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője
2000-2005: A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Tanszék megalapítása és vezetése
2005-2010:AKRE Pszichológiai Intézetének vezetése
2010-től a Károli Gáspár Református Egyetem Professzor Emeritája
Szervezeti tagságok
Az Interational Journal of Psychosomatics lektori testületének tagja (1984-)
A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke (1988-)
Az Európai Relaxációs Szövetség alapító tagja (1991-)
A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium elnöke (1992-2002)
A Psychiatria Hungarica szerkesztő Bizottságának tagja (1992-)
A Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja (1993-)
Az MTA Pszichológiai Bizottság tagja (1995-)
A Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja (1997-)
Az Egészségügyi Szakirányú Szak- és Továbbképzési Tanács tagja (1999-2002)
A „Klinikai Pszichológiáért” Alapítvány alapító elnöke (2000)
A Magyar Akkreditációs Bizottság Pszichológiai Szakbizottság tagja (2001-2005)
Az MTA Pszichológiai Bizottságának akadémiai küldött-képviselője (2002-)
A Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja (2002-2007)
A Pszichoterápia c. szaklap szerkesztőbizottsági tagja (2002)
A Jobb Veled a Világ alapítvány által indított Boldogságprogram fővédnöke (2014)
A Humanitás Alapítvány elnöke (2013)
Közéleti és tudományos tevékenységei
1987–2000: Az "International Journal of Psychosomatics" nemzetközi szerkesztőségének munkatársa
1988–1999: A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke
1991– az Európai Relaxációs Szövetség alapító tagja
1992–2002: A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium elnöke
1992–2000: A Psychiatria Hungarica szerkesztő Bizottságának tagja
1993–1999 A Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja
1995–2000: Az MTA Pszichológiai Bizottság tagja
1997–: A Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja
1999–2002: Az ESZTT (Egészségügyi Szakirányú Szak- és Továbbképzési Tanács) tagja
1999–2002: Klinikai Pszichológia Egészségügy Minisztériumi koordinátora
1999–2003: OTKA Pszichológiai Bizottság tagja
2000-től: A „Klinikai Pszichológiáért” Alapítvány alapító elnöke
2000–2008: a Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Továbbképzési és Szakvizsgabizottságának elnöke
2000–2002: az Egészségügyi Minisztérium EFSZSZTB Klinikai Pszichológiai albizottság elnöke
2000–2003: Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Szakértőbizottságának tagja
2001–2005: MAB Pszichológiai Szakbizottság tagja
2001–2008: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktoriskola tagja
2001–2006: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Fraknói Vilmos díj – javaslattevő bizottság tagja
2002–2016: MTA Pszichológiai Bizottságának akadémiai küldött-képviselője
2002–2007: Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja
2002–2014: Pszichoterápia c. szaklap szerkesztőbizottsági tagja
2013– a Humanitás Szociális Alapítvány elnöke
2014– a Jobb Veled a Világ alapítvány által indított Boldogságprogram fővédnöke
2016-tól A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület tiszteletbeli elnöke
Felsőoktatásban, egyetemi és posztgraduális képzésben való részvétele
1972–1974: ELTE Pszichológiai Intézet, megbízott oktató és speciálkollégiumok vezetése
1974–1978: Gyógytornászképző Főiskola pszichológia tanára (megbízással)
1981–1994: a klinikai pszichológus szakképzés OIE – OPNI) bázisintézeti vezetője, a HIETE képzés keretén belül
1985: a debreceni KLTE Személyiség- és Klinikai Pszichológiai oktatócsoport vezetése, tanszék megszervezése. DOTE orvosi pszichológia tantárgy bevezetése, a képzés megszervezése
1987–1994: a KLTE Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője
1994–2001: a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője
1996-tól: nemzetközi együttműködéssel, holland és német kooperációval az európai „szupervizor” szakirányú továbbképzés bevezetése, eurokonform diplomaadó képzés meghonosítása
2000-től a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szak tanszékvezetője
2005. január 1-től a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet intézetvezetője
2010-től professzor emerita
Szakmai kitüntetések, díjak
Orvosi Hetilap Markusovszky-díja (1980)
Magyar Pszichiátriai Társaság Goldschmidt Dénes díja (1994)
Debreceni Egyetem Kelemen László díja (1999)
Szociális Minisztérium „Pro Caritate” kitüntetése (2001)
Ranschburg Pál-emlékérem (2002)
Tiszafüred díszpolgára (2010)
Pszichológia Oktatásáért Radnai Béla-díj (2011)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)[1]
Prima Primissima díj (2013)
II. kerület díszpolgára (2017)
Duna-díj (2021)[2]
További díjai
1968 ELTE „Magyar Népköztársasági Tanulmányi Érdemérem”
1977 Egészségügyi Miniszter 40/224. sz. „Az egészségügy kiváló dolgozója”
1978 Családi Szocializációs és személyiségzavarok c. könyvkiadó nívódíj (Tankönyvkiadó)
1986 40/10/1986 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvény
1987 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa VI-II/3. 1987 sz. „Munkaérdemrend bronz fokozata
1988 „Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában” c. könyv Kiadói Nívódíj (Tankönyvkiadó)
1988 Relaxációs módszerek c. könyv. A Magyar Pszichiátriai Társaság Nyírő Gyula nívódíja
1993 József Attila befejezetlen személyiségvizsgálatáról; A József Attila rejtély nyomában. Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztősége művészeti pszichológiai nívódíja
1994 3/1994 PhD…: egyetemi doktor Phd cím jogosítvány
1996 Haynal Imre Egyetem Egyetemi tanári kinevezés (Göncz Árpád)
1999. szeptember 21. Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1999. 09. 24. Rektori Dicséret. A „Magyar Orvostovábbképzésért” éremmel, Haynal Imre Egészségtudományi egyetem
2000 Semmelweis Ignác emlékérem klinikai pszichológusok szakmai vezetésében végzett kiváló munkájáért. Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem
2000. július 1., 2000/203 sz. Egyetemi tanári kinevezés KRE (Göncz Árpád)
2000. A Magyar Grafológiáért emlékplakett (Az íráselemző szakértői szakképzés akkreditációjáért)
2001 január 17. 54/2001 Pszichoterapeuta képesítés
2001. november 15. Gyógytornászképző Főiskolai Díszoklevél
2005. Goldschmidt Dénes díj a „Gondolatok a nevetésről” c. Psychiatria Hungarica tanulmányért (Magyar Pszichiátriai Társaság)
2008. Károli Gáspár Református Egyetem Rektori elismerő oklevél kimagasló egyetemi tanári tevékenységéért
2008. Oláh Gusztáv életműdíj (Magyar Pszichiátriai Társaság)
2009. május 21. Rendőrtiszti Főiskola Érdemérme: „A rendvédelmi szervek pszichológiai tevékenységének szakmai protokollja megalkotásban végzett munkájáért”
2010. Professor Emerita
2011. A Természetgyógyászatért. Magyar Természetgyógyászok Szövetsége
2011. szeptember 12. Magyar Gyógytornászok Társasága. 50 éves szakmai pályafutás elismerése
2015. Jobb veled a világ (Boldog iskolákért kifejtett tevékenységért)
2017. október 12. Buda Béla Mentálhigiénés Forrásközpontja Buda Béla díj a mentálhigiénés oktatás területén végzett tevékenységéért
2018. október 17. Arany Díszoklevél az ötven éves szakmai jubileum alkalmából
2019. Családok Angyala, Három királyfi három királylány emlékérem
2019. október: Családokért: EMMI Miniszteri elismerés
Családja
1941-ben született Tiszafüreden, Bagdy István református lelkész és Fóris Julianna gyermekeként. Gyermekkorában többször költöztek. Miskolcon érettségizett a Vámos Ilonka, későbbi nevén Zrínyi Ilona Gimnáziumban. 1961-ben feleségül ment Császár Gyula orvoshoz, akitől 1969-ben születtek az ikergyermekei: Császár Zsolt és Császár-Nagy Noémi.[3]
Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3. – Budapest, 2015. augusztus 10.)[1][2] magyar orvos-genetikus, az orvostudományok kandidátusa, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár, a Prof. Czeizel Endre Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ névadója.
Életútja
Ifjúkora és tanulmányai
Czeizel Endre 1935. április 3-án született Budapesten. Apja, Czeizel Ignác német (cipszer) gyökerű római katolikus festő-mázoló-tapétázó iparos volt, aki bátyjával együtt vezette az ő apja, Czeizel János által 1912-ben alapított Czeizel és Erischel nevű, 80-100 alkalmazottat is foglalkoztató céget. Anyja varrónő volt. Endre ötéves volt, amikor öccse, Tamás született. Az Áldás utcai, majd a Fenyvesi úti elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd a nyolcosztályos cisztercita gimnáziumban tanult tovább. A gimnázium államosítása után a Keleti Károly utcai II. Rákóczi Ferenc iskolába helyezték át. A gimnáziumba először mint kapitalista származásút nem akarták felvenni, végül a "Jó tanulási érdemérme" miatt mégis gimnazista lett.[4] A középiskolában kezdett el futballozni a Vasasban. Tizennyolc éves korában tagja volt annak a csapatnak, amelyik megnyerte az ifibajnokságot, a Ferencváros elleni döntőben Czeizel két gólt rúgott. 1953-ban kitűnőre érettségizett, de a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre (Czeizel eredetileg történész akart lenni, apja javaslatára tanult mégis orvosnak) családi háttere miatt nem jelentkezhetett, csak sportkapcsolatai révén vették fel végül. Az egyetem első évében a sport fontosabb volt számára a tanulásnál, de egy hepatitiszfertőzés után mája maradandó károsodást szenvedett, nem volt elég állóképessége végigfutni a mérkőzéseket, ezért le kellett mondania arról az álmáról, hogy válogatott lehessen.[5] Az erős versenyszellemű, tehetséges Czeizel onnantól arra koncentrált, hogy kiváló orvos legyen. Országos tanulmányi versenyeket nyert és már harmadéves korától demonstrátorként oktatott az egyetem Anatómiai Intézetében. Ekkor kezdte kutatásait is, első tudományos cikkei a női nemi szervek nyirokrendszeréről német nyelvű folyóiratokban is megjelentek.
Az 1956-os forradalom alatt sebesültszállító volt, felkelőket és szovjet katonákat egyaránt szállított az egyetem Baross utcai sebészeti klinikájára, ahol szerelme, Gerőfi Judit (később felesége) asszisztenskedett a műtéteknél. A forradalom leverése után az első diákgyűlésen felszólalt, és fenntartotta, hogy '56 októberében nem ellenforradalom, hanem forradalom történt. Ennek az egyetem elvégzése után lett következménye, amikor a rendőrségre is behívták, és a pártbizottság megakadályozta, hogy a SOTE-n dolgozhasson tanárként és kutatóként.[6] Még egyetemistaként kezdett el dolgozni a János kórház szülészeti osztályán, eközben az Anatómiai Intézetben folytatta kutatásait és 1959-ben summa cum laude orvosi diplomát kapott.
Tudományos munkássága
Az Országos Közegészségügyi Intézet épülete
Miután politikai kiállása miatt az egyetemi pályától eltiltották, 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézet élettani osztályán helyezkedett el kutatóként. A máj regenerációs képességét vizsgálta különböző körülmények között, többek között röntgensugárzás hatására. Eredményeiből írt első angol nyelvű cikke a rangos nemzetközi folyóiratban, a Nature-ben jelent meg. Emellett mellékállásban továbbra is szülészorvosként dolgozott a János kórházban, és a terhes nőktől levett vérmintákból az OKI-ban teljes epidemiológiai szűrővizsgálatokat végzett (toxoplazmózis, liszteriózis, brucellózis stb). Harmincéves korában beadott kandidátusi disszertációját is ebből a témából (fertőző ágensek okozta magzati károsodások) írta.[7] Magzatokkal végzett munkája vezette a genetika területére, amely akkor Magyarországon (és általában a keleti blokk területén) félig-meddig ismeretlen területnek számított, miután a harmincas évek fasiszta propagandája, majd a Liszenkó-féle áltudomány után nagyon kevesen foglalkoztak vele tudományos igényességgel. Az 1960-as évek elejétől azonban (részben Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető engedélye után) változott a helyzet. Czeizel 1965-ben részt vett egy dán genetikusok által tartott magyarországi továbbképzésen, majd 1969-ben ösztöndíjjal kiutazhatott Dániába, 1971-ben pedig az Egyesült Királyságba. Edinburgh-ban azt a Patricia Jacobsot látogatta meg, aki a túlzott agresszivitást kiváltó dupla Y-kromoszómás károsodást vizsgálta többek között a bűnözőkben. Hazatérte után Czeizel maga is kromoszómavizsgálatokkal kezdett foglalkozni, és rájött, hogy az elvetélt magzatok felében súlyos kromoszómarendellenességek figyelhetők meg.[8] 1969-től ő vezette a hét évvel korábban létrehozott veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását. A Sárkány Jenő (a Heim Pál kórház igazgatója) által elindított rendszerben minden fejlődési rendellenességet kötelező volt bejelenteni. A Czeizel által lelkiismeretesen vezetett átfogó nyilvántartás akkor világviszonylatban egyedülálló volt (a nyugati országokban a kötelező bejelentés, keleten a szakemberhiány okozott gondot, azóta többek között Czeizel nemzetközi szervezőmunkájának köszönhetően már 38 országban létezik a fejlődési rendellenességek regisztere), és a hetvenes években ennek segítségével jöttek rá, hogy abortuszhoz használt ösztrogéninjekció végtaghiányos gyerekek születését okozhatja.[9] Szintén a nyilvántartás hívta fel a figyelmet, hogy Rinyaszentkirályon rendkívül magas volt a Down-szindrómával és más kromoszómaaberrációval születő gyerekek száma. Czeizel ezt a helyi halastóban nagy mennyiségben használt parazitairtónak, a trichlorfonnak tulajdonította (a trichlorfon genetikai károsító hatását később nem sikerült biztonsággal bizonyítani, ma veszélyességi besorolásában nincs erre utaló R mondat). 1973-ban létrehozták az OKI-ban a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot, amelyet Czeizel vezetett (1984-ben osztállyá lépett elő és WHO Együttműködési Központjának jelölték ki). 1978-ban akadémiai doktori címet szerzett. 1980-tól kezdve vizsgálta a gyógyszertúladagolással öngyilkossági kísérletet elkövetett terhes nők esetében a nagy adag gyógyszer magzatokra gyakorolt hatását (összesen 1044 esetben). 1983-tól részt vett egy nemzetközi populációgenetikai kooperációban, amely 26 genetikai marker elterjedését vizsgálta világszerte; Czeizel a magyar mintákat szolgáltatta.
Televíziós szereplései
Czeizel Endre 1988-ban
Czeizel az OKI-ban rendszeresen nyilatkozott az újságíróknak különböző fertőző betegségekről, oltásokról, ahogy ő fogalmazott "amolyan szóvivő" volt. Amikor az 1973-ban politikai döntést hoztak a genetika népszerűsítéséről, szakmai érintettsége és szereplési rutinja alapján őt kérték fel egy tévésorozat, Az öröklődés titkai vezetésére. A nyolcrészes sorozatot hétfő esténként főműsoridőben adták, nagy sikert aratott (bár akkor csak egy tévécsatorna volt még), és nívódíjjal is jutalmazták.[10] Utána készült a tíz epizódból álló Születésünk titkai, amelyben Czeizel családtervezésről, genetikai tanácsadásról beszélt és nézettsége az előző sorozatét is meghaladta. Hatására az OKI genetikai tanácsadójának forgalma megtízszereződött, emiatt kénytelenek voltak kiköltöztetni az intézetből és külön szervezetként a XIV. kerületben elhelyezni, ahol az Uzsoki kórház irányítása alá került. Czeizel ezután kidolgozott egy családtervezési programot, amely az 1973-ban bevezetett kötelező orvosi tanácsadást váltotta volna fel. Miután programját a WHO rendelkezésére bocsátotta, 1982-ben az felkérte Magyarországot a családtervezési modell kipróbálására; programvezetőnek Czeizelt nevezték meg. 1984-ben kinevezték a WHO Európai Együttműködési Központjának igazgatójává és elindult az Optimális Családtervezési Modell.[11] A program hatására a fejlődési rendellenességek és koraszülések száma megfeleződött. A 80-as évek végén Csehák Judit egészségügyi miniszter engedélyezte 34 családtervezési központ létrehozását, de a rendszerváltás miatt ezek már nem jöttek létre, illetve a családvédelmi központok genetikai tanácsadás helyett csak az abortusszal kapcsolatosan tájékoztatták a gyereket vállalókat.
Az 1975-ös Születésünk titkai után 1981-ben újabb ismeretterjesztő tévésorozat készült Czeizel Endre vezetésével, a Jövőnk titkai; nyolc évvel később a fő halálokokkal foglalkozó Az élet él és élni akar, majd a szexuális felvilágosító Ki viszi át a szerelmet?. Az Egészséget mindenkinek már a rendszerváltás után készült.
1963 és 1978 között az OKI szakszervezeti titkára volt, utána rövid ideig tagja volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának. 1973-ban belépett az MSZMP-be, de az 1980-as években már nem járt el a gyűlésekre, ezért kizárták.
A magzatvédő vitamin
Az 1980-as években kutatási kooperációba lépett az angol Richard W. Smithellsszel, aki feltételezte, hogy a terhesség alatt adott folsavval meg lehet előzni az idegrendszeri fejlődési rendellenességek nagy részét, elsősorban az idegcső-záródás hibáját. Czeizel 1984-ben kezdte el az elmélet klinikai tesztelését azzal, hogy a családtervezési központban jelentkező párokat (összesen 5502-t) bevonta a vizsgálatba. A kettős vak teszt 1990-re szignifikáns eredményt hozott, a kontrollcsoportban hat idegrendszeri fejlődési rendellenesség történt, a folsavas csoportban pedig egy sem. Utólagos kutatások szerint a folsav védőhatása annak köszönhető, hogy egyes emberekben hibás a metionin aminosav metabolitját, a homociszteint lebontó enzimkomplexum génje, és a folsav képes ezt mégis aktiválni, így a magzatban nem halmozódik fel a fejlődési problémákat okozó homocisztein. A folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények szedése a terhesség alatt az 1990-es években az egész világon elterjedt; Kínában kötelezővé tették a várandósoknak, az USA-ban a lisztbe keverik. Magyarországon viszonylag alacsony szinten maradt, és az is inkább csak addig tartott, amíg Czeizel aktívan kampányolt az érdekében (a terhes nők 12%-a, nyugdíjba vonulása után, 2003-ban 6%-ra csökkent).[12]
A rendszerváltás után
Czeizel még a rendszerváltás előtt összebarátkozott Antall Józseffel, akkor amikor Antall a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt; havonta összejártak.[13] Állítása szerint az MDF kormányra kerülése után Antall felajánlotta neki az egészségügyi miniszteri posztot, amit azonban ő nem vállalt el; részben mert egy ideig MSZMP-tag volt (így támadható), másrészt inkább kutatónak érezte magát, mint adminisztrátornak. Egyik interjújában arról is beszélt, hogy 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felkérte, hogy legyen egészségügyi miniszter, de ekkor is nemet mondott.
A WHO szakértőjeként 1994-től 2001-ig évente jelentős időt töltött Abu-Dhabiban, Kuvaitban és Bahreinben az arab országok fejlődési rendellenesség-regiszterének összeállításában segédkezve. 1996-tól a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója. Ezalatt elindított a nemzeti alaptanterv részeként egy családtervezési és szexuális felvilágosító programot, amit az 1998-as kormányváltás után leállítottak. Ugyanebben az évben Czeizel nyugdíjba vonult, és zsenik, híres művészek, tudósok életét kezdte el kutatni, és a tehetségek felismeréséről, gondozásáról írt könyveket.
2001-ben tagja volt annak az ENSZ-bizottságnak, amely Irakban vizsgálta ki az öbölháborúban alkalmazott uránlövedékek okozta genetikai rendellenességeket; erre azonban nem találtak bizonyítékot.
A Czeizel-ügy
Czeizel 1990-ben Csehák Judit támogatásával indított egy programot, amelyben a rendkívül elterjedt abortuszok számát akarták csökkenteni, és a nem kívánt gyereket hordó terhes nőket örökbefogadni kívánó párokkal hozták össze. A program nem volt túl sikeres, kb. 70 abortuszt tudtak így megelőzni. Ennek alapján vette fel vele a kapcsolatot az amerikai Gáti Mariann, aki amerikai pároknak közvetített örökbefogadandó (főleg cigány) gyerekeket. Négy ilyen kiutaztatásra került sor, mielőtt jogi aggodalmak miatt Czeizel családtervező központja kiszállt az ügyletből, amelyben a költségek fedezésére ötezer dollárt kapott.
1995-ben a rendőrség nyomozást indított ellene, emberkereskedelemmel (hivatalosan családi állás megváltoztatásával) vádolták, vagyis hogy pénzért gyerekeket közvetít külföldre. A bíróság első fokon bűnösnek találta és másfél év szabadságvesztésre ítélte, amit két évre felfüggesztettek. Végül hétéves pereskedés után másodfokon 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.[14][15]
Életműve
Czeizel Endre saját bevallása szerint öt teljesítményére volt büszke:
a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (ma a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben működik)
a gyógyszerek fejlődési rendellenességeket okozó kóroki monitorának létrehozása (megszűnt)
a genetikai tanácsadás megindítása
a családtervezési szolgáltatások országos rendszere (megszűnt)
a folsav magzatvédő hatásának felismerése (Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb az alkalmazása)
A 2000-es évek végére úgy érezte, hogy szinte mindent leromboltak, amin dolgozott, ahogyan mondta: 'öt várat építettem fel életemben, és ezek lényegében romokban hevernek".[16]
Szakmai előmenetele
1966: az orvostudományok kandidátusa
1978: az orvostudományok akadémiai doktora (MTA)
címzetes egyetemi tanár, az ELTE humángenetikai doktori iskolájának vezetője[17]
Magánélete
Első feleségével, Gerőfi Judittal 1958. december 31-én kötött házasságot.[18] Három gyermekük született, Czeizel Gábor (*1961), színházi rendező, nyíltan vállalja homoszexualitását, Czeizel Balázs (*1962) vizuális művészetekkel foglalkozik, Czeizel Barbara pedig gyógypedagógus, aki korábban Fodor Gáborral, a Szabad Demokraták Szövetsége volt elnökével, korábbi oktatási miniszterrel, a Magyar Liberális Párt jelenlegi elnökével élt házasságban. Judit 1981-ben hunyt el. Második felesége Mécs Erzsébet, akivel közös gyermekük nem született.[19] 2001-ben ismerkedett meg a nála 43 évvel fiatalabb joghallgatóval, Dórával, akitől két gyermeke született, András (2006) és Fanni (2014).[18]
Halála
Sírja az Óbudai temetőben
2013 májusában leukémiát diagnosztizáltak nála. Betegsége alatt az addig magát ateistának valló Czeizel visszatért eredeti katolikus hitéhez. Világnézetének megváltozásáról 2014-ben nyilatkozott az origo.hu hírportálnak.[20] Két kemoterápiás kezelés és egy csontvelő-átültetés után 2015. augusztus 10-én, hétfő hajnalban hunyt el, életének 81. évében. 2015. szeptember 11-én kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben.[21] Sírja a 30-III-0-7 parcellában található.
Főbb művei
Magyarul
Czeizel Endre–Dénes János–Szabó Lajos: Veleszületett rendellenességek; Medicina, Bp., 1973
Czeizel Endre–Magyar Pál: A születendő gyermek védelmében. Útmutató a minőségi családtervezéshez; Medicina, Bp., 1974
Az emberi öröklődés; Gondolat, Bp., 1976
Az öröklődés titkai; RTV-Minerva, Bp., 1976
Születésünk titkai; RTV-Minerva, Bp., 1977
A gyermekvárás felelőssége. Képes útmutató a családtervezéshez; Medicina, Bp., 1977
Genetika és társadalom; Magvető, Bp., 1977 (Gyorsuló idő)
Az orvos-genetikus szemével (1980)
Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer; Medicina, Bp., 1981 (Aesculap)
Az emberi öröklődés; 2. jav. kiad.; Akadémiai, Bp., 1983
Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983)
Jövőnk titkai; RTV-Minerva, Bp., 1984
Az érték bennünk van (1984)
Az egészséges utódokért. Az optimális családtervezés; Kossuth–MNOT, Bp., 1986
Genetikai tanácsadás. Gyakori rendellenességek és betegségek; Medicina, Bp., 1987 (Aesculap)
"Az élet él és élni akar". Egészséget mindenkinek!; RTV-Minerva, Bp., 1987
A csókok átka (1989)
A kivételes tehetség hasznáról és káráról. Tisztelgés Gruber Béla életműve előtt; Corvina, Bp., 1988 (Irisz)
Ki viszi át a szerelmet? Felkészülés a családi életre. Tudnivalók és tanácsok 14-18 éves lányok és fiúk részére; előszó Csehák Judit; Háttér, Bp., 1989 (Háttér könyvek)
A magyarság genetikája (1990, majd 2003)
A zenei tehetség gyökerei. A Mahler Marcell Tehetséggondozó Alapítvány emlékkötete; szerk. Czeizel Endre, Batta András; Mahler Marcell Alapítvány–Arktisz, Bp., 1992
Családfa. Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk?; Kossuth, Bp., 1992
Az érték – még mindig – bennünk van; Akadémiai, Bp., 1994
Czeizel Endre–Czeizel Barbara: Hogyan segíthetek gyermekemen? Tanácsok különleges gyermekek szüleinek; Magyar Mediprint–Gondolat, Bp., 1995
Czeizel Endre–Erős Erika: Számadás a tálentomról. A Karinthy család genetikai elemzése; Corvina, Bp., 1995
Tájékoztató gyermeket tervező daganatos betegek számára; "Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése" Alapítvány–"Egészséges Ifjúságért" Alapítvány, Bp., 1995
Felkészülés a családi életre; Corvina, Bp., 1996
Az eufénika. A genetikai megelőzés új lehetősége; Balassi, Bp., 1996
Optimális családtervezési szolgáltatás. Védőnők számára készített jegyzet; szerk. Czeizel Endre; Nevi–MAVE, Bp., 1997
Sors és tehetség; Fitt Image–Minerva, Bp., 1997
Szent-Györgyi Albert; Műszaki, Bp., 1997 (Magyar feltalálók, találmányok)
Felkészülés a családi életre; 2. átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 1998
Költők, gének, titkok. A magyar költő géniuszok családfaelemzése; Galenus, Bp., 2000
A végtaghiányos fejlődési rendellenességek okai és megelőzése; A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány, Bp., 2000
Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei; GMR Reklámügynökség, Bp., 2001
Várandósgondozás a gyógyszertárban; Dictum–Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Bp., 2001 (Bibliotheca pharmaceutica)
A gének titkai (2001)
Tudósok, gének, dilemmák. A magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése; közrem. Bárdossy Péter, Bodnár Mária, családfák rajz. Takátsné Papfalvy Edit; Galenus, Bp., 2002
A magyarság genetikája; 2. korszerűsített kiad.; Galenus, Bp., 2003
Sors és tehetség (2004)
A Czeizel ügy. Pályám tükrében; Galenus, Bp., 2004
Élet/leltár. A magzatok védelmében; közrem. Borus Judit; Arktisz, Bp., 2005
Tudósok, gének, tanulságok. A magyar természettudós géniuszok családfaelemzése; közrem. Bárdossy Péter, Bodnár Mária; Galenus, Bp., 2006
Festők, gének, szégyenek. Magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése; Galenus, Bp., 2007
A magyar festőművész-géniuszok sorsa (2009)
Vogt Gábor–Kádasi Ľudovit Lajos–Czeizel Endre: A szem fejlődési rendellenességei. Magyarországi gyakoriságuk, genetikai és külső kórokaik, megelőzési lehetőségeik; Medicina, Bp., 2009
Matematikusok, gének, rejtélyek. A magyar matematikus-géniuszok elemzése; közrem. Tusnády Gábor; Galenus, Bp., 2011
A magyar költőgéniuszok sorsa (2012)[22]
Medicinák (gyógyszerek és védőszerek) várandósság alatti alkalmazásának haszna és veszélye; Dictum, Bp., 2012
Czeizel Endre–Bárdossy Péter: Kertész Imre és a sors. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak?; Galenus, Bp., 2014
Zeneszerzők, gének, csodák; Galenus, Bp., 2014
Czeizel Endre–Páskuné Kiss Judit: A tehetség definíciói, fajtái; Didakt, Debrecen, 2015
Tehetség, talentum. Jó szerencse, semmi más?; Galenus, Bp., 2015
Két életem, egy halálom. Orvoslásról, vádakról, szerelemről, halálról, életről; lejegyezte M. Kiss Csaba; XXI. Század, Bp., 2015
Angolul
677 publikáció, köztük
Aetiological Studies of Isolated Common Congenital Abnormalities in Hungary (1985)
Multiple Congenital Abnormalities (1988)
The Right to be Born Healthy (1988)
Genetics of the Hungarian population. Ethnic aspects, genetic markers, ecogenetics and disease spectrum; szerk. Czeizel Endre, Heide-G. Benkmann, H. Werner Goedde; Springer–Akadémiai, Berlin–Bp., 1991
Díjai, elismerései [23]
SZOT-díj (1977)
Ifjúsági díj (1987)
Március 15-e Emlékérem (1987)
Ifjúságért Érdemérem (1987)
Fényes Elek-emlékérem (1988)
Kiváló orvos (1988)
Markusovszky-díj (1970, 1973)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
Gyermekekért Díj (1996)
Joseph P. Kennedy, Jr. Alapítvány díja (2000)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
Hazám-díj (2011)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2012)
Semmelweis-díj (2014)
MSZP Közéleti Díj (2015)
